Ősi és Elfogadott Skótrítusú
Magyarországi Nagypáholy

A szabadkőművesség lényege a közös erkölcsi építkezés, a jobb emberré válás és egy hitelesebb társadalom megteremtése.

Hagyományainkból merítve formáljuk a jövőt, egymást támogatva járjuk a bölcsesség és a felelősség útját. Munkánk célja a közjó szolgálata.

Tudj meg többet

A Szabadkőművesség rövid története

A szabadkőművesség több évszázados, nemzetközi mozgalom: gyökerei a középkori kőműves céhekhez nyúlnak vissza, modern formája pedig a 17–18. századi felvilágosodás korában alakult ki. Magyarországon a 18–19. század fordulójától vált jelentős társadalmi jelenséggé.

1. Kezdetek és nemzetközi kialakulás

A szabadkőművesség gyökerei a középkori építőmesterek céheihez és azok titkos szakmai hagyományaihoz vezethetők vissza; a modern, rituálékkal és fokozatokkal szervezett mozgalom a 17–18. században bontakozott ki NyugatEurópában, különösen Angliában és Franciaországban. A mozgalom a felvilágosodás eszméit (emberi jogok, tolerancia, ésszerűség) ötvözte rituális formákkal, szimbólumokkal (derékszög, körző) és testvéri hálózatokkal.

2. Szervezeti fejlődés és rítusok

A 18. századtól kezdve kialakultak a különböző rítusok és fokozatok (például a skót és a yorki rítusok), valamint a páholyok mint helyi szervezetek. A páholyok közösségi, jótékonysági és nevelő szerepet vállaltak: oktatás, jótékonyság és erkölcsi nevelés szerepelt a célok között. A titkosság és a szimbolika miatt a mozgalom körül számos mítosz és összeesküvéselmélet alakult ki, amelyek a valós történeti forrásokkal gyakran keverednek.

3. Magyarországi fejlődés — Korai megjelenés és 19. század

Magyarországon a szabadkőművesség a 18–19. század fordulóján jelent meg; a 19. században több páholy alakult, és a mozgalom tagjai között politikusok, értelmiségiek és művészek is feltűntek. A magyar szabadkőművesség dokumentumai, folyóiratai és páholykiadványai a korszak társadalmi vitáiban is szerepet játszottak, például a nemzetiségi és polgári jogi kérdésekben.

4. Magyarországi fejlődés — Tiltások és újjáéledés

A 20. században politikai változások, háborúk és totalitárius rendszerek idején a szabadkőművességet sok helyen betiltották vagy ellehetetlenítették; Magyarországon is megszakadt a nyilvános működés. A rendszerváltás után a mozgalom egyes formái újraéledtek, és ma is léteznek páholyok, amelyek a hagyományos értékeket és jótékonysági tevékenységeket folytatják.

5. Magyarországi fejlődés — Jelentés és kortárs megítélés

A szabadkőművesség kulturális és társadalmi hatása kettős: egyrészt hozzájárult a felvilágosodás eszméinek terjesztéséhez és a polgári társadalom fejlődéséhez; másrészt a titkosság és szimbolika miatt gyakran vált politikai és társadalmi viták tárgyává. Magyarországon a történeti források és levéltári anyagok fontosak a tények elkülönítéséhez a legendáktól; aki mélyebben érdeklődik, érdemes ezeket a forrásokat tanulmányozni.

Magyarország szabadkőműves páholyainak térképe 1892-ből — Magyarország szabadkőműves páholyainak térképe, 1892

Szabadság • Egyenlőség • Testvériség

AZ ŐSI ÉS ELFOGADOTT SKÓTRÍTUSÚ MAGYARORSZÁGI NAGYPÁHOLY JELSZAVA

Hazánk nagyjai voltak

Ady Endre

1877–1919

Bánki Donát

1859–1922

Benedek Elek

1859–1929

Tovább

Tíz ok a szabadkőművessé válásra

Ez a legnagyobb és legősibb szerveződés a világban és mindenhol jelen van, amely az élet legnemesebb elveit vallja és képviseli, politikától és felekezetektől függetlenül.
Lehetőséget kínál arra, hogy az élet minden területén fejlődhessen az egyén, a tiszta szabadkőművesség egyre terjedő fényében végzett tanulmányok és munka által.
Arra tanít és segít egyben, hogy világítson az ember előtt és láthassák jótetteiket.
Az istenhiten és a hit erényeinek hű gyakorlásán alapszik.
Munkája azt a magas szintű és nagylelkű tanítást képviseli, amellyel mindenki kihozhatja magából jelleme és képességei legjavát.
Egyedi lehetőséget kínál a testvéri kötődés érzésének megszerzésére és gyakorlására, a tudat békés szabadságának és egyéni megszerzéséhez.
Megtanítja az embert arra, hogy összhangban éljen a természettel, Istennel és embertársaival és minél jobban tisztelje azokat.
A tudás a munka és az igazság tiszteletére tanít.
A kőműves fokozatokon keresztül tanít az emelkedett tudás és erkölcs tételeire, a hazaszeretetre.
Lehetőséget kínál arra, hogy az ember felbecsülhetetlen örökségből részesüljön, őrizhesse, ápolhassa az ősi hagyományokat, és feltárhassa a rejtett, és örök összefüggéseket a káoszból a rend felé haladhasson a testvéreivel közösen végzett munka útján.

Szabadkőműves szeretnék lenni

A legtöbben egy barát vagy ismerős révén kerülnek kapcsolatba a szabadkőművességgel. Ha azonban nem ismersz szabadkőművest, de érdekel a mozgalom szellemisége, bátran írj nekünk – szívesen segítünk, hogy megismerd közelebbről.

Ősi és Elfogadott SkótrítusúMagyarországi Nagypáholy